Kedves Csaba! (Kedves X!)
Írtam én jó hosszan arról, ami történt. Hogy tudni illik nem HIV-fertőzöttként írtál (röviden) arról, milyenek a napjaid HIV-fertőzöttként. Aztán amikor kiderült minden, akkor törölted.
csak néhány gondolat, kérdés, ami foglalkoztat...
mennyi jót tettél nekünk?
mennyit ártottál?
jó volt-e neked?
jobb-e most neked?
hiszékenység...
betegségelőny...
csak 1 hétig járnál a cipőnkben, néznéd a világot a mi szemünkkel, ennéd a kenyerünket,(gyógyszereinket)...
Itt és most megígérem Neked, sosem fogok álnéven blogot írni, abban naponta beszámolva heteroszexuális, nem HIV-fertőzött életemről.
azt a hosszút, amit írtam, töröltem
írta: j @ 18:29
8 Comments:
Hívd Gyurinak.
hívhatom, de ettől semmi sem változik
vagy mégis?
mindenki jobban hallgat a saját nevére, nem?
már aki hallgat...
j-nek igaza van, ha nevén is nevezzük, attól nem lesz meg nem történt...
jézusom, de ezt minek????
mennyire kell ehhez betegnek és/vagy szeretet-/feltűnéséhesnek lenni??!!
mindenki bolond, csak máshogy. most már felejtsük el ezt a csúf történetet. képzeljétek el, hogy élhet. milyenek lehetnek a hétköznapjai? mik az álmai? és mennyire magányos lehet? nem elég büntetés ez?
Én azért Csabát is meghallgatnám vagy a véleményét elolvasnám itt.
hoty mi??
csak nem a hiv.freeblog?
Megjegyzés küldése
<< Home